Nem nyílik korlátlan lehetőségünk arra, hogy megkapjunk mindent amit szeretnénk, és nincs annál rosszabb, mint kihagyni valamit, ami megváltoztatná az életünket.
Felfordult kicsit a Világ körülöttem, és úgy pörög, hogy csak a délutáni alvás után érem utól magam. Addig teszem a dolgom, haladok és a pörgés ellenére élvezem a nap minden egyes percét... Napok óta három órát vagy ennél kevesebbet alszom. Olyan az egész, mintha hirtelen mindent be szeretnék pótolni, holott, tudjuk mindannyian, hogy a megfelelő időpont a cselekvésre mindig a mai nap, mindig az a perc amikor úgy érzed :
"Meg kell tennem".
Pár napja minden reggel bizsereg, és remeg minden izmom, mert a fáradtság egyre inkább úrrá lesz rajtam, én pedig minden reggel egy hatalmas bögre kávéval és mosollyal védekezem, aztán délután hazaérek, és kidőlök álmodni.
Annyit tudok, hogy minden perc megérte! Nem bánok semmit amit az évek alatt beleszőttem a mindennapjaimba, nem síránkozom, és nem panaszkodom a történtek miatt, sőőőt - hálás vagyok: a barátaimért, az életszövetségeseimért akikkel nem a problémák kötöttek össze, hanem a közösen kiharcolt eredmények, a fülledt és szenvedélyes éjszakákért amikor elhittük, hogy létezik minden amit elképzeltünk, amit abban a percben egyszerre megéreztünk... Hálás vagyok a hűvös hajnalokért, a pár órás alvás utáni furcsa lelkiállapotért.
Ma van az a nap, amikor meggüneplem a pillanatokat-megállok- érzem a napfényt, és saját szívárványt építek. Ma van az a a nap amikor megünneplem a lehetőségeket, és nekivágok a saját kalandjaimnak. Ma van az a nap amikor élek és megünneplem az örömöket, amikor időt találok az álmaimra , és arra , hogy higgyjek a csodákban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.